...tücsök ásót vett.
Elásta hegedűjét,
s beilleszkedett!
Régi jó anyák
féltő kezei között
halt meg az erkölcs.
Írjál igazat,
s díszkíséretet ad egy
féltékeny egyes!
Giccsmentesítést,
s humorérzék javítást
rendre vállalok!
Más viszonyt ápolsz
a viharral, ha térít
a biztosító.
Köztesén örök
csendnek: nekünk fütyülnek,
vagy mi másoknak.
Éj van. Valahol
víz csobog. Kacaj visz hírt:
boldogság járt itt.
Lanyhul a délceg,
büszke nyár; szerelmed is
riadt őszben jár.
Összetolva a
székek sok teraszon... már
gubbaszt, halk a nyár.
Egy holt szerelem
szép emlékére: égig
szálltak a hinták.
Süllyedő hajón
a legmagabiztosabb
lármáz elsőnek.
Aranyló arcát
mélabúsra pingálta
a hóhér Idő.
Megtört asszonyként,
elhagyva, álmodozva
várja szerelmét.
Cserfes bakfisként
pipacsszín szoknyájában
nagy életre vár.
Gyönyörű keblén
piheg a tetszés, ébred
a várt boldogság.
Dús kikeletből
cseperedett nyár már ősz
avarjára hullt.
Régen felmentek
a Gellért-hegyre, most csak
az Internetre.
Nagy galaxisok
rég kihunyt hűlt helyéről
Földre ért a fény.